Röviden… – 2010.03.19.
E heti cikkünkben olvasói kérdéseket válaszolunk meg röviden.
A napokban az elektromos művektől kaptam egy levelet, amelyben közlik, hogy az elmúlt hét évben a mérőóra állás nem került szabályszerűen leolvasására, így a havi átalányként megállapított – és általam rendszeresen megfizetett – összegeken felül, fizessek be 15 napon belül a részükre, 2003 áprilisától számítva összesen közel félmillió forintot. Mit tehetek ebben az esetben?
A Ptk.-ban meghatározott 5 éves általános elévülési idő jelen esetben is irányadó, az elektromos művek kizárólag visszamenőleg öt évre, 2005 márciusától kezdődőentámaszthat Önnel szemben követelést. Kérdéséből nem derül ki, de amennyiben a szolgáltatónál felróható okból nem történt meg a szabályszerű leolvasás, úgy a fenti összegre lehetősége van részletfizetés iránti kérelmet előterjesztenie. A részletfizetés megállapítását annyi időre kérheti, amely időponttól a jogszerű teljesítés követelhető. Az Ön részére maximum 60 havi részletben történő teljesítést engedélyezhet a szolgáltató.
Közös képviselő vagyok egy Társasházban. A házban van egy nyelviskola, amely miatt megnövekedett a ház forgalma, így a megemelkedett költségek (liftszerelés, takarítás) fedezésére a Közgyűlés úgy határozott, hogy a nem lakás céljára használt lakóingatlanok esetében 100 százalékkal megemeli a közös költséget. A nyelviskola tulajdonosa viszont bíróságon kívánja megtámadni ezt a határozatot. A kérdésem, hogy mi a nem lakás céljára szolgáló lakóingatlanok közös költségével kapcsolatos általános gyakorlat, és hogyan lehetne szabályozni ezt a kérdést?
A társasházi törvény a közös költséggel kapcsolatban kimondja, hogy a közös tulajdonba tartozó épületrész, épület-berendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik. Az Önök problémájának megoldása a túlhasználattal okozott külön költségek jogszerű áthárítása lenne. Ezt az SZMSZ-ben kellene szabályozni, például, hogy az a tulajdonos, aki a külön tulajdonában olyan üzleti tevékenységet folytat, amely személyforgalommal jár, az a tulajdonát terhelő közös költségen felül a személyforgalommal járó – a közösségnél jelentkező – többletköltségeket (takarítás, lifthasználat, világítás) milyen módon és gyakorisággal köteles megtéríteni. Ez jellemzően szerződésen alapuló használati díj megfizetése számla ellenében. Megállapodásban az érintett tulajdonos azt is vállalhatja például, hogy atúlhasználat fejében saját maga takaríttatja a lépcsőházat, (vagy javíttatja, karbantartja a liftet stb.) ilyenkor a számlát a munkát végző vállalkozó közvetlenül neki (vállalkozásának) állítja ki, a társasház részére ez a megoldás adózási kötelezettséget sem keletkeztet.
