A tartási szerződés
A tartási szerződés alapvetően visszterhes ügylet (azaz nem ingyenes), a tartásra kötelezett ellenérték fejében (ingó, ingatlan) vállalja a jogosult ellátását.
A szerződés célja az eltartott létfenntartásának biztosítása. A Polgári Törvénykönyv azonban kimondja, hogyha a körülményekből (szerződésből) más nem következik, a közeli hozzátartozók közötti tartási szerződések ingyenes formában jönnek létre, a tartás teljesítéséért ellenszolgáltatás nem jár.
A szerződés alapján az eltartó köteles az eltartottat megfelelően eltartani, oly módon, hogy az eltartó köteles a jogosultat gondozni (élelmezés, lakhatás, fűtés, világítás, mosás, ruházat), gyógyítatni, ápolni (orvosi kezeltetés, gyógyszerek, ápolás biztosítása), és halála esetén illő módon eltemettetni.
A „megfelelő eltartás” nem a jogosult minimális létfeltételeinek biztosítását jelenti! A „megfelelőséget” a felek körülményei, az eltartott indokolt szükségletei, illetve az általa átruházott vagyon értéke határozza meg. A kötelezett részéről szolgáltatott ellátás akkor tekinthető megfelelőnek, ha azt folyamatosan és kellő időben teljesíti.
Javasoljuk, hogy a tartási szerződésben a felek pontosítsák, hogy a gondozás, ápolás, stb. keretében mi az, amit az eltartott elvár(hat), illetve az eltartó még vállalni tud. Tapasztalatunk szerint általában a szerződés megkötése után derül ki, hogy a feleknek mindezekről másként gondolkoznak. Jobb, ha már a szerződés aláírása előtt kiderül, hogy véleményeik eltérőek-e tekintetben, így elkerülhető egy elhúzódó és mindkét fél számára méltánytalan pereskedés.
A tartási szerződés kizárólag írásban köthető meg. Az eltartott – visszterhes szerződés esetén – a szerződés megkötésével egyidejűleg köteles a tulajdonában álló és ellenszolgáltatásként kikötött ingó vagy ingatlan dolog tulajdonjogának átruházására, illetve a dolog átadására. Általánosságban elmondható, hogy a szerződések többségében az eltartott ingatlant ruház át az eltartóra.
Természetesen ebben az esetben a szerződés alapján ezt a tényt az ingatlan–nyilvántartásba is be kell jegyeztetni. Azonban az eltartottnak ebben az esetben célszerű az ingatlan-nyilvántartásba a tartási és a haszonélvezeti jogát bejegyeztetni, mely az eltartott haláláig áll fenn. Fontos kiemelni, hogy a tartási szerződéssel az ingatlan tulajdonjogának átruházása nem az eltartott halálával, hanem a szerződés megkötését követően, az ingatlan-nyilvántartáson történő átvezetéssel száll át az eltartóra.
Nagyon fontos szabály, hogy a tartási szerződést a bíróság bármelyik fél kérelmére – ugyanakkor mindkét fél érdekeit figyelembevételével – módosíthatja. Ha bármelyik fél magatartása vagy körülményei folytán a természetben való tartás lehetetlenné válik, úgy kérhető a szerződés életjáradékiszerződéssé való átváltoztatása. Amennyiben a szerződés célja ilyen módon sem valósítható meg, úgy sor kerülhet – a felek megfelelő kielégítése mellett – a szerződés megszüntetésére is.
