Változások a munka törvénykönyvében 2008-tól
Heti cikkünkben azokat a legfontosabb munkajogi változásokat ismertetjük, melyek 2008. január 1-én léptek hatályba, és a munkavállalók széles körét érinthetik. Továbbra is várjuk kérdéseiket, észrevételeiket, esetleges témajavaslataikat a szolgalat@libori.hu, illetve a Joga van hozzá Gödöllő, Pf. 112. címekre!
Heti cikkünkben azokat a legfontosabb munkajogi változásokat ismertetjük, melyek 2008. január 1-én léptek hatályba, és a munkavállalók széles körét érinthetik. Továbbra is várjuk kérdéseiket, észrevételeiket, esetleges témajavaslataikat a szolgalat@libori.hu, illetve a Joga van hozzá Gödöllő, Pf. 112. címekre!
Sokat lehetett már hallani a szabadságok kiadásának rendjét érintő változásokról. A 2006. évet érintő szabadsággal kapcsolatban 2007-ben még elég volt azt nyilatkozni, hogy sok volt a munka, ezért azokat nem tudták kiadni. A törvényváltozás következtében azonban ez az indok már nem állja meg a helyét a 2007-ről 2008-ra átvitt szabadságok esetében. Fő szabály, hogy a munkavállaló részére a szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. A következő évre csak akkor lehet átvinni a dolgozó szabadságának egynegyedét, ha a munkavállaló megbetegedett, és a következő évig nem is áll munkába, vagy táppénzen, esetleg fizetés nélküli szabadságon van, a gyermek gondozása miatt van távol, vagy balesetet szenvedett. A cég szempontjából „mentő” körülmény lehet még, ha elemi csapás vagy súlyos kár következett be. Mentesül a cég a szabadság kötelező kiadása alól akkor is, ha az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzésére, illetőleg elhárítására kerül sor. Fontos tisztában lenni azzal is, hogy a munkavállaló az alapszabadság egynegyedével rendelkezik szabadon – azaz a munkáltató a dolgozó kérésének megfelelő időpontban köteles azt kiadni részére. A dolgozó a szabadság kiadására vonatkozó igényét legalább a szabadság kezdete előtt 15 nappal kell, hogy bejelentse. Ez alól abban az esetben mentesül, ha személyi illetve családi körülményei miatt nem tudja a munkáját ellátni, ez esetben haladéktalanul értesítenie kell a munkáltatóját. Erre azonban évente legfeljebb három alkalommal, összesen három nap szabadság erejéig lehet hivatkozni.
Változott 2008. január 1-től a kötelező legkisebb minimálbér összege is. Havibér alkalmazása esetén ez 69.000 forintot jelent. Ettől eltérően azonban a legalábbb középfokú iskolai végzettséget, illetőleg szakképzettséget igénylő munkakörökben foglalkoztatott munkavállaló részére a megállapított bérminimum összege havi 82.800 forint a két évnél kevesebb gyakorlati idővel rendelkezők számára, illetőleg 86.300 forint a legalább két év gyakorlati idővel rendelkezők esetében.
A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásával összefüggésben garanciális szabályok kerültek beépítésre. Abban az esetben, ha a munkavállaló rehabilitációs járadékban részesül, és nem keresőképtelen, a munkaviszonyát a munkáltatója csak különösen indokolt esetben szüntetheti meg rendes felmondással. Tiltja a törvény, hogy az ilyen jellegű járadékban részesülő személy munkaviszonyát a keresőképtelenség teljes időtartama alatt rendes felmondással megszüntessék. A felmondási védelem leteltét követően rendes felmondással, egészségügyi alkalmatlanság miatt pedig csak akkor szüntetheti meg, ha nem tud részére megfelelő másik munkakört biztosítani, illetve ha a munkavállaló a másik munkakörben való alkalmazáshoz nem járul hozzá.
Dr. Boros Andrea Ügyvédi Iroda munkatársai
