Az életjáradéki szerződés
A tartási és az öröklési szerződések alapvető szabályainak áttekintése után pár sorban ismertetjük az életjáradéki szerződés lényegi elemeit.
Életjáradéki szerződés alapján az egyik fél meghatározott pénzösszeg vagy terménymennyiség időszakonként visszatérő szolgáltatására köteles. Míg a tartási szerződés esetében a tartás természetben, esetenként saját háztartásban, együttlakás mellett történik, addig az életjáradéki szerződés esetében a létfenntartás céljára adott szolgáltatás pénz vagy terménymennyiség időszakonként visszatérő szolgáltatása. Az életjáradéki szerződés érvényességéhez annak írásba foglalása szükséges. Az életjáradéki szerződésben vállalt pénz vagy terménymennyiség – miután a jogosult létfenntartását szolgálja, – dőszakonként előre esedékes. A jogosult a hat hónapnál régebben lejárt, és alapos ok nélkül nem érvényesített részleteket bírósági úton többé nem követelheti.
A bíróság az életjáradéki szerződést mindkét fél érdekének kölcsönös és méltányos figyelembevételével módosíthatja, ha a szerződés megkötését követően a felek viszonyaiban olyan változás áll be, amely a szerződés változatlan tartalommal való fenntartását lehetetlenné tenné. A kötelezett vagyoni helyzetének romlása nem eredményezi automatikusan az életjáradék összegének vagy a vállalt terménymennyiségnek a leszállítását, hanem ilyen irányú kereseti kérelem esetén vizsgálni kell a felek a szerződés megkötésekor fennálló jövedelmét és azt egybevetni a jelenlegivel. Fel kell deríteni az átruházott ingatlan jelenlegi forgalmi értékét, és vizsgálni kell a kötelezett teljesítőképességét. Csak az összes körülmény gondos felderítése nyomán lehet állást foglalni abban a kérdésben, hogy indokolt-e az életjáradéki szerződés olyan módosítása, amely a járadék összegének módosítását eredményezi.
Lehetőség van arra, hogy a bíróság a tartási szerződést életjáradéki szerződéssé változtassa át. Az életjáradéki szerződés célja az idős eltartott létfenntartásának életjáradék fizetése útján való kiegészítése. Ezt a célt a szerződés akkor is betölti, ha a felek viszonya megromlott. Az ilyen jellegű szerződésnél az életjáradékra jogosult személye körüli teendőket nem kell ellátni, tehát a bizalmi viszony megromlása a szerződés céljának és rendeltetésének betöltését nem veszélyezteti. A szerződés megszüntetésére akkor kerülhet sor, ha a szerződés célja nem valósítható meg. Az életjáradéki szerződésnek az a célja, amely szerint az eltartott havonta rendszeres pénzösszegben részesül, mindaddig megvalósul, amíg a kötelezett teherbíró képessége ezt lehetővé teszi. Amennyiben a jogosult az életjáradék összegének elfogadását visszautasítja, de a kötelezett szerződésszerűen kíván ennek ellenére teljesíteni, letétbe helyezheti, illetve a jogosult részére külön bankszámlára fizetheti meg havonta az életjáradék összegét. A szerződést teljesítő féllel szemben a szerződés megszüntetése általában nem kényszeríthető ki úgy, hogy a jogosult alapos indok nélkül egyoldalúan elzárkózik a szerződésszerű teljesítés elfogadásától.
Ha valamelyik fél magatartása vagy körülményei folytán az életjáradéki szerződés célja többé nem valósítható meg, a szerződés megszüntetésének is helye lehet, a felek megfelelő kielégítése mellett.
