Társasági jog

Társasági jog

Mediáció

Mediáció

Biztosítási jog

Biztosítási jog

Családjog

Családjog

Ingatlanjog

Ingatlanjog

Munkajog

Munkajog

Adójog, adótanácsadás

Adójog, adótanácsadás

Hasznos tudnivalók a rendkívüli munkavégzésről

A törvény a rendkívüli munkavégzésnek négy esetét különbözteti meg. Első esetben a munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzést nevesíti, például ha a reggeli nyolc órás munkakezdés helyett 6-tól rendelik el a munkavégzést, vagy a beosztott munkaidőn túl kell dolgozni. Második esetet a munkaidőkereten felüli munkavégzés képezi, amikor egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén az átlagban egy napra jutó 8 órát meghaladó munkavégzést rendelnek el. A két további eset az ügyelet alatti tényleges munkavégzés, valamint a készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre érkezéstől a munkavégzés befejezéséig terjedő időszak. Az elrendeléssel kapcsolatban korlátként említhető, hogy a munkáltató csak különösen indokolt esetben rendelheti el, és nem lehet vele kijátszani a munkaszüneti napi foglalkoztatásra vonatkozó tilalmat sem, ugyanis e napon történő munkavégzésre kizárólag az a munkavállaló kötelezhető, aki a rendes munkaidejében is foglalkoztatható e napon. Fontos, hogy az elrendelés történhet szóban is, de a munkavállaló kérésére a munkáltató köteles írásban is megerősíteni.  Kivétel ez alól a baleset, elemi csapás, súlyos kár, testi épséget, életet közvetlenül fenyegető súlyos veszély megelőzésére és elhárítására irányuló munkavégzésre kötelezés. A törvény tilalmakat is felállít, úgymint, hogy a terhessége megállapításától a gyermeke egyéves koráig még akkor sem kötelezhető a nő rendkívüli munkavégzésre, ha azt külön kéri. Azonban a gyermeküket egyedül nevelő férfiaknak sem kell aggódniuk, mert gyermekük egyéves koráig ők sem kötelezhetők a munkavégzés ezen formájára. Fontos, hogy a rendkívüli munkavégzésért ellenérték jár, amelyet a munkáltatók szokásosan átalány-díjazás formájában állapítanak meg, ami nem zárja ki azt sem, hogy a felek eseti elszámolásban állapodjanak meg. Mértékét tekintve vagy 50%-os pótlék (pihenőnapon végzett munka esetén 100%) jár a személyi alapbért alapul véve, vagy a pótlék helyett a munkavállaló szabadidőt is kaphat, ami nem lehet kevesebb az elvégzett munka időtartamánál. Jó tanács, hogy a munkaszerződés megkötésénél figyeljünk, hogy a rendkívüli munkavégzés ellenértékét a munkáltató beleépíti- e az alapbérünkbe, mert ebben az esetben annak külön megfizetését nem követelhetjük. Végezetül ejtsünk néhány szót arról mennyi rendkívüli munkavégzésre vagyunk kötelezhetők. A törvény éves keretszámot ad, amely nem lehet több 200, kollektív szerződés esetén az évi 300 óránál, mely számokat részmunkaidő esetén természetesen arányosan csökkenteni kell.