Abban az esetben, ha egy magánszemély bérbeadás útján kívánja hasznosítani a lakását, első lépésként a tevékenység megkezdését követő 15 napon belül be kell jelentkeznie az állami adóhatóságnál, ugyanis a bérbeadás kizárólag adószám alapján végezhető. A bejelentkezéskor kell nyilatkozni az általános forgalmi adót érintő kérdésekben is. Az Áfa tv. értelmében a lakóingatlan bérbeadásából származó jövedelem alapvetően tárgyi adómentes. Ez azt jelenti, hogy a bevétel után nem lehet általános forgalmi adót felszámítani. A törvény azonban lehetőséget ad arra is, hogy saját döntés alapján a bérbeadó adókötelessé tegye a tevékenységet, ebben az esetben általános forgalmi adót kell felszámítani és fizetni, viszont megilleti ettől kezdve a tevékenységet végzőt az adólevonási jog is. Az ingatlanokat érintően 2008. május 1-től változott a jogi szabályozás. Ettől az időponttól lehetőség van arra, hogy ha többféle ingatlan – lakás, illetve annak nem minősülő egyéb (pl. garázs) ingatlan – bérbeadásából származik a bevétel, akkor külön-külön lehet nyilatkozni az áfa-fizetésének módjáról, tehát ha a nem lakóingatlan tekintetében adókötelezettséget választ a bérbeadó, a lakást érintően maradhat tárgyi adómentes körben.
A személyi jövedelemadó tekintetében a bérbeadásból származó jövedelem a magánszemély választása szerint vagy az összevont adóalap részeként adózik, vagy e jövedelem után is 25 %-os mértékű adót kell fizetni. Ez utóbbi esetben a megszerzett bevétel egésze jövedelem – a rezsiköltségre tekintettel kapott rész is – és a bevétellel szemben költség nem érvényesíthető. Ha a bérbeadás nem magánszemély részére történik, akkor az adóelőleget a bérleti díjat kifizető állapítja meg és vonja le a bérleti díjból, feltéve, hogy a bérbeadó nem egyéni vállalkozóként gyakorolja a tevékenységét. Ha a bérlő magánszemély, akkor a bérbeadónak kell az adót, illetve az adóelőleget negyedévenként, a negyedévet követő hónap 12-ig az adóhatósághoz befizetnie.
A bérbeadásból származó jövedelem után egészségügyi hozzájárulást is kell fizetni. Ennek alapja az adóévben megszerzett jövedelem egymillió forintot meghaladó része. A hozzájárulás mértéke 14 %. Amennyiben a magánszemély által valamennyi jogcímen megfizetett egészségügyi hozzájárulás eléri a 450.000 forintot, ez a kötelezettség megszűnik.
Amennyiben önkormányzat számára történik a lakás bérbeadása, bizonyos feltételek mellett a jövedelem után nem kell adót fizetni. Ehhez olyan lakást kell bérbe adni, amely rendelkezik lakhatási engedéllyel, azt a lakás fekvése szerinti önkormányzatnak kell bérbe venni arra a célra, hogy abban magánszemély lakhatását biztosítsa, és a bérleti szerződésnek legalább 60 hónapra kell szólnia.