A tartási szerződés alapján – az elnevezéséből adódóan is – az egyik fél köteles a másik felet megfelelően eltartani. A tartás kötelezettsége a gondozásra, a gyógyíttatásra, az ápolásra és az eltemettetésre is kiterjed. A megfelelő tartás nem azonos a minimális, szűkös tartással, annak az eltartott életkörülményeihez kell igazodnia.
Ez a szerződés az eltartott haláláig áll fenn. Az eltartott halálát követően a tartási jog tekintetében nem következik be jogutódlás, tehát az eltartott törvényes örökösei nem követelhetik a tartás irányukban való további teljesítését az eltartótól. Sokan úgy gondolják, hogy ez nem lehetséges, de gyógyíthatatlan beteg is köthet érvényes tartási szerződést.
Lényeges, hogy a szerződést minden esetben írásba kell foglalni. Abban az esetben, ha az eltartó a tartást ellenszolgáltatás fejében vállalja – pl. az eltartott ingatlanának átruházása fejében – az ellenszolgáltatás a szerződés megkötésének időpontjában vagy a felek által meghatározott későbbi időpontban megy át az eltartó tulajdonába. (Az öröklési szerződés esetében a tulajdonjog csak az eltartott örökhagyó halálával száll át az eltartóra.)
Ha tehát az eltartott ingatlanának tulajdonjogát átruházza az eltartóra a tartás fejében, akkor a tartási jogot az ingatlan-nyilvántartásba be lehet jegyezni.
Előfordulhat, hogy az eltartó szerződéses kötelezettsége ellenére, - azok után, hogy az ingatlan-nyilvántartásba a tartási jog bejegyzésre kerül, - egyáltalán nem, vagy hiányosan teljesíti a tartást. Ebben az esetben a korábbi tulajdonos, az eltartott az ingatlanból végrehajtás útján kereshet kielégítést, végső soron az ingatlan lefoglalása, a végrehajtási jog bejegyzése, illetőleg az ingatlan elárverezése útján. Ebben az esetben a bíróság nem csak a már lejárt, elmulasztott szolgáltatások, hanem a jövőben esedékes szolgáltatások pénzbeli ellenértékében állapítja meg a végrehajtandó összeget, hiszen a nem várható el az eltartottól, hogy minden egyes alkalommal, időszakonként külön pert indítson az elmaradt szolgáltatások értékéért az eltartóval szemben.
A bíróság a tartási szerződést – mindkét fél érdekeinek figyelembevételével – módosíthatja, de lehetőség van arra is, hogy véglegesen megszüntesse abban az esetben, ha valamelyik fél magatartása vagy körülményei folytán a természetben való tartás lehetetlenné vált és a szerződés célja az átváltoztatással sem valósítható meg. Módosítás körében a bíróság a szerződést életjáradéki szerződéssé is átváltoztathatja, ebben az esetben a tartás helyett a kötelezett meghatározott pénzösszeg, vagy terménymennyiség időszakonként visszatérő szolgáltatásra köteles. Erről azonban bővebben a következő cikkünkben írunk.