Mediáció

Mediáció

Adójog, adótanácsadás

Adójog, adótanácsadás

Társasági jog

Társasági jog

Biztosítási jog

Biztosítási jog

Munkajog

Munkajog

Családjog

Családjog

Ingatlanjog

Ingatlanjog

Üdvözöljük
dr. Boros Andrea ügyvédi iroda honlapján

dr Boros Andrea 2

A dr. Boros Andrea Ügyvédi Irodát névadója 1999-ben a teljeskörű jogi szolgáltatás-nyújtás céljával alapította meg, melynek érdekében fiatal, ambiciózus, egyes jogterületre szakosodott kollégákkal működik együtt.

A komplex megoldásokat igénylő problémákkal több személyből álló munkacsoport foglalkozik, melynek keretében a jogászokon kívül az iroda alkalmazásában álló adószakértő, továbbá kár- és ingatlanszakértő, környezetvédelmi szakértő, valamint pszichológus-szakértő is az ügyfelek rendelkezésére áll.

Az iroda munkatársainak célja az ügyfelek professzionális kiszolgálása, a jogi kérdések gyakorlatias, ügyfélközpontú megközelítése és azok hatékony megoldása, melyhez a személyi feltételeken kívül hozzájárul a(z) 

  • szükség esetén teljes üzleti-, illetve személyes diszkréciót nyújtó 2 db elkülönített 6 fős tárgyaló;
  • 20 fős konferencia terem, (mely lehetővé teszi megbízóink részére, hogy cégeik tárgyalásaikat, prezentációjukat a megfelelő technikai eszközökkel folytassák le, akár az általunk biztosított idegen nyelvű tolmáccsal);
  • konferenciabeszélgetést is lehetővé tevő elektronikus hírközlő eszközök;
  • elektronikus cégeljáráshoz megfelelő technikai háttér (a Cégbíróság 2008. július 1-től már csak ebben a formában fogadja a társaságok beadványait);
  • azonnali tulajdoni lap elérhetőség a „Takarnet” földhivatali információs rendszeren keresztül;
  • „Cash Time” ügyviteli szoftver (mely nemcsak a mi adminisztrációs munkánkat könnyíti meg, de ügyfeleink számára lehetővé teszi a pontos, óradíj szerinti elszámolást);
  • „Céghírek Plusz” – a Cégközlöny adataira épülő adatbázis, melyből a bejegyzett cégek összes adatairól azonnal tájékoztatást kapunk.

Az iroda technikai-, informatikai eszközei és az alkalmazott ügyviteli rendszer lehetővé teszik, hogy valamennyi beérkező, illetve az irodában keletkezett iratot elektronikus formában is tároljunk.

Ügyvédi Irodánk nemcsak Gödöllőn, de a térségben is egyedülálló módon EU-konform, mozgáskorlátozottak részére kialakított, akadálymentesített tárgyalóval és mellékhelyiséggel is rendelkezik.

Nyelvismeret: Angol, német, spanyol, szlovák.

Ügyvédi irodánk valamennyi munkatársa tisztában van azzal a felelősséggel, amit ügyfeleink attól a pillanattól kezdve várnak el tőlünk, amikor ránk bízzák ügyeik intézését, és minket tisztelnek meg bizalmukkal.

aktualis.jpg

Aktualitások!

Az adóztatással összefüggő 2014. évi változásokról röviden

Több ponton kedvezően  változik a magánszemélyek számára az illetéktörvény az idei évtől: Mentesül az illetékteher alól a házastársak közötti ajándékozás és vagyonátruházás.  A mentesség kiterjed  házastársi vagyonközösség megszüntetéséből származó vagyonszerzésre is.További kedvező változás, hogy az első lakástulajdon megszerzéséhez kapcsolódó illeték pótlékmentes részletfizetésére vonatkozó feltételek közül kikerül az életkorra vonatkozó megkötés, azaz már nem csak 35 év alatt lehet ezt igénybe venni. 

Szigorodnak ugyanakkor a gazdálkodó szervezetek közötti egyes tranzakciók illetékmentességének feltételei.

 A mentességet nem lehet alkalmazni, ha a szerző felet olyan államban jegyezték be, amelyben a társasági adó mértéke vagy az effektív adókulcs nem éri el a 10 százalékot, vagy a részesedések értékesítéséből származó jövedelmet nem terheli a társasági adónak megfelelő, legalább 10 százalékos mértékű adó. 

Ugyanezen szigorítás lesz érvényes a kedvezményezett részesedéscsere, átalakulás, eszközátruházás keretében történő átruházás, továbbá ingatlan és belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban meglévő részesedés kapcsolt vállalkozások közötti átruházását megillető visszterhes vagyonátruházási illeték mentességévelkapcsolatban is.

Lényeges változás továbbá, hogy a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaság vagyoni betétjének megszerzése, függetlenül annak cégjegyzékben feltüntetett főtevékenységétől, minden esetben visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség alá esik majd.

Mentes lesz ugyanakkor az ajándékozási illeték alól az osztalékra vonatkozó követelés elengedése, valamint a csődegyezség keretében és a felszámolási eljárásban a követelés elengedése akkor, ha a követelés jogosultja nem a csődeljárás, felszámolási eljárás alá vont gazdálkodó szervezet tagja.

Az adózás rendjéről szóló törvény  sok apró, jogalkalmazást segítő módosítása között szigorítások is találhatóak.  Ilyen például az, hogy adóellenőrzés előtt a megbízólevél elektronikusan, az ügyfélkapus tárhelyre is kézbesíthető lesz. Ez azt jelenti, hogy amikor az elektronikus dokumentumot megtekintik, arról azonnal visszaigazolást kap a hivatal és a megbízólevél kézbesítettnek minősül, ennek alapján jogszerűen kezdődhet az ellenőrzés.Az sem megoldás, ha nem nyitják meg az elektronikus dokumentumot, ugyanis a második elektronikus kézbesítési kísérletet követő 5. munkanap elteltével automatikusan beáll a kézbesítési vélelem! Az adatgyűjtésre irányuló ellenőrzéskor  vizsgálhatók a könyvvezetéshez, bizonylatok feldolgozásához alkalmazott szoftverek is, nem elég egy igazolás arról, hogy ezek megfelelnek a jogszabályoknak. Egy-egy adóellenőrzésnél az adóhatóság által bekért iratok bármeddig  az adóhatóságnál maradhatnak, megszűnik  a 60 napos időkorlát, azaz a benntartási idő alkalmazkodik az ellenőrzési határidőkhöz.

Idéntől esedékesség előtt is lehet önellenőrizni bármelyik adónemnél. Előfordult ugyanis főként a személyi jövedelemadó- bevallásoknál, hogy az éves bevallást már a májusi esedékesség előtt benyújtják, abban később hibát észlelnek, de eddig  meg kellett várni a bevallási határidő lejártát,  csak azt követően lehetett önellenőrzéssel javítani. 2014. évtől erre már bármikor lehetőség lesz a bevallás benyújtását követően. A túlfizetések visszaigénylésével kapcsolatban figyelni kell arra, hogy azt csak akkor lehet kiutalni, ha jogosultnak van adószáma.

 Az adóvégrehajtás tekintetében érdemes arra figyelni, hogy a vámhatóság is foganatosíthat végrehajtást a saját eljárásaiban, azaz ingóságot foglalhat le például adótartozás fejében.

Személyi jövedelemadó tekintetében 2014-től kiterjesztésre kerül a családi adókedvezmény: azok a szülők, akik a családi kedvezményt teljes összegben eddig nem tudták igénybe venni, 2014-től azt családi járulékkedvezmény formájában az egyéni egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékukból is érvényesíthetik.

A vállalkozók csak a vállalkozói kivét, a személyes közreműködésből származó jövedelem, illetve az átalányban megállapított jövedelem alapján fizetett járulékok után vehetik igénybe  a kedvezményt. A minimum-szabályok szerint fizetett járulékra tényleges jövedelem hiányában ez nem érvényesíthető. Szélesedik az olyan kamatkedvezmények köre, amelyeket nem kell  jövedelemként  figyelembe venni. Amennyiben a pénzügyi intézmény nem számol fel kamatot független félnek üzletszerűen nyújtott olyan hitel, kölcsön vonatkozásában, amely kapcsán az adós fizetőképességének helyreállítását, megőrzését célzó intézkedések kerültek végrehajtásra, akkor ezen fel nem számított kamat összegét nem szükséges  a jövőben jövedelemként figyelembe venni. Adómentes juttatásnak minősül a továbbiakban a pénzügyi intézmények által kölcsön nyújtásából származó követelés elengedése, amennyiben az elengedés független felek között a pénzügyi intézmény belső szabályzatában foglaltak szerint történik és a pénzügyi intézmény azonos helyzetben lévő ügyfelei egyenlő elbánásban részesülnek.

A nem biztosítottak egészségügyi szolgáltatási járulékának mértéke inflációt követő mértékben emelkedik, összege 2014. január 1-jétől havonta 6810 forint lesz. Megszűnik az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettsége a legalább 36 órás munkaviszonnyal rendelkező nyugdíjas egyéni vállalkozóknak és a társas vállalkozásoknak az ilyen tagjuk után. Ezáltal tényleges jövedelem hiányában a nyugdíjas vállalkozóknak semmilyen járulékfizetési kötelezettségük sem keletkezik.

 

A munkabérből való levonás legfontosabb szabályai

A szabályok a Munka Törvénykönyvében pontosan rögzítettek, azaz a munkáltató tehát csak a törvényben meghatározott esetekben élhet a munkabérből való levonással, egyébként a munkabért akkor is ki kell fizetnie, ha anyagi igénye van a munkavállalóval szemben.

 A munkabérből való levonás jogszabály vagy végrehajtható határozat alapján történhet. A jogszabály alapján kell levonnia a munkáltatónak a személyi  jövedelemadó előleg és a társadalombiztosítási egyéni járulékok összegét. Végrehajtható határozat lehet bírósági, vagy közigazgatási határozat, mely irányulhat pl. gyermektartásra, szabálysértési bírságra, köztartozásra.  Ez esetben a munkáltató a végrehajtói megkeresés alapján intézkedik a levonásra. A végrehajtható határozat alapján történő munkabérből való levonás korlátozott, az csak a levonásmentes munkabérrészig terjedhet.

 Ezen felül a munkáltató levonhatja még az előleg nyújtásából eredő követelését a munkabérből, minden további levonást csak a munkavállaló hozzájárulása alapján érvényesíthet. Ez utóbbi lehet többek között a szakszervezeti tagdíj, melynek levonásáért és a szakszervezet részére történő átutalásért a munkáltató ellenértéket nem követelhet.

Ha törvény levonásra kötelezi a munkáltatót, köteles azt teljesíteni, vagyis a meghatározott összeget a munkavállaló munkabéréből levonni. Ha a munkáltató elmulasztja a levonást, készfizető kezesként felel a végrehajtást kérővel szemben a le nem vont rész erejéig. Ha a munkáltató alkalmazottja a levonási kötelezettséget szándékosan szegte meg, az alkalmazott önálló készfizető kezesi felelősséggel is tartozik, amennyiben a munkáltatótól a le nem vont összeget nem lehetett behajtani, vagyis az alkalmazott önálló felelőssége mögöttes felelősség.

A levonási kötelezettsége teljesítése során legkésőbb a letiltás átvételét követő munkanapon a munkáltatónak értesítenie kell az adóst (fizetésre kötelezett munkavállalót) a letiltásról, és gondoskodnia kell a bérfizetéskor a munkabérből történő levonásról, valamint a végrehajtást kérő részére ki kell fizetni, vagy át kell utalni a levont összeget. Ha akadályba ütközik a levonás, a letiltás esetleges akadályáról a letiltást kibocsátó szervet értesítenie kell.

A levonás és a letiltás utalása a munkáltatónak költséget jelent, aminek megtérítését követelheti, illetve annak megelőlegezését is kérheti mind a végrehajtást kérőtől, mind a munkavállalótól.

A munkabérből való levonás általában nem igényérvényesítési módja a munkáltatói követelésnek. A munkáltató munkavállalóval szemben munkabérből való levonással csak az előlegnyújtásból származó követelését érvényesítheti közvetlenül. Az előlegnyújtásból eredő követelés körébe tartozik például a munkabérelőleg, illetve a munkabér-elszámolás korrekciója is.

Ha nem előlegnyújtásból származik a munkáltatói követelés, pl. a tanulmányi szerződés munkavállaló általi megszegéséből adódó visszafizetési kötelezettség vagy a munkavállaló kártérítési kötelezettsége, akkor a levonáshoz a munkavállaló hozzájárulása szükséges. A munkavállaló hozzájárulását nem helyettesíti sem a felek megállapodása a munkaszerződésben, sem kollektív szerződés rendelkezése. Munkavállalói hozzájárulás hiányában a munkáltató csak fizetési felszólítás útján érvényesítheti igényét. A jogszabály alapján történő személyi jövedelemadó és a járulékok levonása a bruttó munkabérből történik, azonban minden egyéb letiltás alapja a nettó munkabér.

 Nettó munkabéren a személyi jövedelemadó és az egyéni járulékok levonása utáni munkabérrészt kell érteni.

A levonások szempontjából munkabérnek minősül minden olyan jövedelem, amit a munkavállaló munkaviszonyára vagy annak megszüntetésére tekintettel kapott, és amit személyi jövedelemadó előlegfizetési kötelezettség terhel.

Levonás szempontjából munkabérnek minősül a betegszabadságra kifizetett összeg, a végkielégítés, és a bónusz, illetve a jutalom is.

A béren kívüli juttatások nem képezhetik a levonás alapját.

A munkabérből általános szabály szerint a levonás maximális mértéke 33 százalék, kivételesen legfeljebb 50 százalékot lehet levonni. Ez utóbbi körbe tartozik a tartásdíj, a munkáltatónak a munkavállalóval szemben fennálló munkabér követelése, a jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabér és társadalombiztosítási ellátás.

Mentes a végrehajtás alól az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének megfelelő rész, vagyis a levonásmentes munkabérrész, ami jelenleg 28 500 forint. Ez alól kivétel a gyermektartásdíj és szüléssel járó költség érvényesítése.

Egyébként a levonásmentes munkabér vonatkozásában a munkavállaló sem kérheti a munkáltatótól olyan mértékű levonás teljesítését, aminek következtében nem kapja meg a levonásmentes munkabért, vagyis a 28 500 forintot, mivel ez a munkavállaló megélhetését szolgálja, így azt minden hónapban meg kell kapnia.  Ugyanakkor az adó-és járulékkötelezettségek levonása után fennmaradó nettó munkabérnek az a része, amely meghaladja az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét, korlátozás nélkül végrehajtás alá vonható. Vagyis a 33 százalék, illetve kivételesen az 50 százalékos levonása után fennmaradó munkabérrész, ha az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegének ötszörösét, vagyis 142 500 forintot meghaladja, a fölötti rész korlátozás nélkül levonható.

Amennyiben egyidejűleg több letiltást szükséges érvényesíteni, azokat a jogszabályban meghatározott sorrendben kell végrehajtani, melynek során elsőbbséget élveznek a tartásdíjak.

2100 Gödöllő, Bajcsy-Zsilinszky E. u. 34.

Telefonszám: +36-70-365-5865, +36-70-427-5192, +36-28-413-537

E-mail: Ez az e-mail-cím a szpemrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.


Ügyfélfogadás időpontja:
Hétfőtől – csütörtökig: 9 órától,
lehetőleg telefonon előre egyeztetett időpontban
Pénteken ügyfélfogadás nincs.