Mit tehet egy adózó, ha a megállapításoknak elejét akarja venni? Mindenekelőtt érdemes áttekinteni a saját vagyoni helyzetünket. Első lépésként mérjük fel a jelenleg még ellenőrzés alá vonható időszak – mely 2001-2006. éveket ölelheti fel – vonatkozásában a bevételeinket és a kiadásainkat egy mérleg formájában, melynek bevételi oldalán a legális jövedelmek szerepelnek, míg kiadási oldalon azok a tételek, amelyekre egy-egy évben költöttünk.

Mit érdemes figyelembe venni a kiadások számbavételekor? Azokat a beszerzéseket, melyek valamely nyilvántartásban szerepelnek, mindenképpen. Gondolni kell elsősorban az ingatlanvásárlásokra, a gépjármű-beszerzésekre, az értékpapírok, biztosítások vásárlására. A feltűnő luxusjavakra is gondoljunk, hiszen a revizorok helyszíni ellenőrzés során a lakóingatlanba beléphetnek. A megélhetési költségek vizsgálatakor jó, ha a tényleges rezsiköltséggel számolunk, hiszen az adóhivatalnak jogában áll megkeresni a közüzemi szolgáltatót a tényleges fogyasztás ellenőrzése céljából. A bankszámla áttekintése fontos, az adóhatóság felé ugyanis nem érvényes a banktitok. Amennyiben érdekeltek vagyunk gazdasági társaságban, és tagi hitelt nyújtottunk, számoljunk annak összegével, még akkor is, ha az már visszafizetésre került. Az ellenőrzés során ugyanis mindig a kiadás felmerülésnek időpontjában vizsgálják a meglévő fedezetet, nem éves átlagban.

A bevételek oldalán azzal számoljunk, amelyekről hiteles dokumentumokkal rendelkezünk függetlenül attól, hogy az adott tétel jövedelemadó-köteles, vagy adómentes. Ezek között elsődlegesen a kifizetői igazolások azok, amelyek valóságtartalmát nem kérdőjelezi meg az adóhivatal. Ezen kívül az ajándékok, örökségek, nyeremények akkor számítanak, ha azokról is van igazolásunk, az illetékhivataltól, közjegyzőtől, a nyeremény kifizetőjétől.

Ha a kiadásaink meghaladják a legalizált bevételeket, érdemes elgondolkodni ennek okán, és a megoldási lehetőségeken. Egy vizsgálatnál ugyanis ha a revizor ugyan erre az eredményre jut, azonnal becslési eljárást folytat le, melynek során kiszámolja azt a bevételt, amelyre a kiadások fedezetéhez szükség volt, és megállapítja az erre eső adót, ez után az adóbírságot és a késedelmi pótlékot.
Ezért ajánlható mindenki számára, hogy a fenti módszer szerint ellenőrizze saját vagyonosodását, hiszen az ellenőrzés megkezdése előtt még több lehetőség van annak kidolgozására, hogy elkerülhető legyen az adóhiány megállapítása, illetve megfizetése.