Társasági jog

Társasági jog

Mediáció

Mediáció

Családjog

Családjog

Ingatlanjog

Ingatlanjog

Biztosítási jog

Biztosítási jog

Munkajog

Munkajog

Adójog, adótanácsadás

Adójog, adótanácsadás

Az ajándékozás szabályai - 2007.09.21.

A vagyonosodási vizsgálatok kapcsán – amikor az adóhivatal a vagyongyarapodás forrását firtatja – gyakran hivatkoznak arra a magánszemélyek, hogy ajándékba kapták a pénzt. Ennek oka természetesen az, hogy ajándékozás címén személyi jövedelemadó-kötelezettség nem állapítható meg. Ez a kibúvó azonban csak akkor elfogadható, ha hitelt érdemlően tudjuk bizonyítani, hogy az ajándékozás létrejött. Milyen lehetőségeink vannak erre?

Az ajándékozásról egy esetben kötelező okirat kiállítása – ha az ajándékozás az ingatlan tulajdonjogának átruházására irányul. Egyéb esetekben az írásbeliség nem kötelező – legalábbis a polgári jog szabályai szerint.

A polgári jog szabályain kívül azonban nem szabad elfeledkeznünk az illetékről szóló törvényről sem, amelynek értelmében az ajándékozás illetékfizetési kötelezettséggel jár a megajándékozott részéről, és ez alól nem kivétel a pénz ajándékozása sem. Figyelembe kell vennünk, hogy amennyiben okirat (ajándékozási szerződés) készül az ajándékozásról, akkor az az ajándék értékétől függetlenül illetékkötelezettség alá esik. Okirat hiányában az ajándék értéke dönti el, hogy kell-e fizetni illetéket vagy sem. Ez az összeghatár most 150.000 forint. Az illetéket minden esetben a mi bejelentésünk alapján szabja ki az adóhatóság arra jogosult szervezeti egysége, és bejelentési kötelezettségünk kiterjed az illetékmentes ajándékok körére is.

Közérthetően: azt vegyük figyelembe, ha kapunk ajándékba 100.000 forintot, és erről szerződés készül, azután illetéket kell fizetnünk, míg ha szerződés nélkül kapjuk ugyanezt az összeget, nem lesz illetékköteles. Mindkét esetben be kell azonban jelentenünk – egy erre a célra rendszeresített nyomtatványon – magát az ajándékozásnak a tényét. Nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy a családon belüli ajándékozás sem illetékmentes, ott is érvényesek az előbb említettek. Különbség csak az illeték mértékében van, attól függően, hogy milyen kapcsolatban állunk az ajándékozóval. Talán hihetetlennek tűnik, de még a nászajándékok is illetékfizetési kötelezettség alá esnek, nem beszélve az esküvőn „összetáncolt” pénzről, amennyiben egyedi értékük illetve összegük a 150.000 forintot meghaladja. Az illeték mértéke egyébként 11-40 % között mozog attól függően, hogy milyen értéket képvisel az ajándék, illetve a már korábban említett rokoni kapcsolat foka is befolyásolja azt. Az ajándékozási illeték alól mentességet élvez azonban a takarékbetét ingyenes megszerzése, tehát pénz helyett javasolt lehet magánszemélyek között ennek a juttatása.

Egy dolgot még szem előtt kell tartani: az adóhatóságnak az illeték megállapításához való joga akkor kezdődik, amikor az ajándékozásról tudomást szerez. Ha tehát egy 2000-ben megtörtént pénzajándékozást 2007-ben jelentünk be, jogszerűen kerül megállapításra a fizetési kötelezettségünk.

 

dr. Boros Andrea – Balázs Zita
2007.09.21.