Ingatlanjog

Ingatlanjog

Biztosítási jog

Biztosítási jog

Adójog, adótanácsadás

Adójog, adótanácsadás

Családjog

Családjog

Mediáció

Mediáció

Társasági jog

Társasági jog

Munkajog

Munkajog

Munkajog II. részlet 2010.02.17.

A munkaidő hogyan oszlik meg, étkezési idő, tisztálkodásra fordított idő vonatkozásában, vagy ez munkaidőn túli tevékenységnek minősül?

A munkavégzésre előírt idő a munkaidő, amely a munkakezdéstől a munkavégzés befejezéséig terjed, és amibe be kell számítani a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenysége időtartamát is, azonban főszabály szerint nem számít bele az étkezési idő és a tisztálkodásra fordított idő sem. A munkavállalónak a munkaidőben 6 óra munkavégzést követően a munkavégzés megszakításával járó, legalább 20 perc időtartamú munkaközi szünetet kell biztosítani. A 20 perces ebédidő csak a felek eltérő megállapodása esetén számít bele a munkaidőbe, egyébként ezek hiányában nem része a munkaidőnek. Az ún. ebédidő biztosításával összefüggésben ki kell emelni, hogy (minimum 20 perc) maximum legfeljebb egy óra lehet, és ezt egybefüggően kell biztosítani a munkavállaló számára.

 

A munkavédelmi ruha kihordási idejének lejártát mi határozza meg?

A Munka Törvénykönyve alapján, ha a munka a ruházat nagymértékű szennyeződésével vagy elhasználódásával jár, a munkáltató a munkavállalónak munkaruhát köteles biztosítani. A törvény a munkaruha juttatásnak csak a kötelező eseteit fogalmazza meg, ezért az erre vonatkozó további szabályozást célszerű erre vonatkozó külön szabályzatban rendezni. Ebben a szabályzatban érdemes pontosan kitérni arra, hogy mennyi a munkaruhák kihordási ideje, és hogy a munkaviszonyba lépéstől számítva mely időponttól jogosult rá a munkavállaló.

Fentiekből kiderül, hogy a munkaruha kihordási idejére nincs konkrét jogszabály, a munkáltató belső rendelkezései az irányadók, a szerint kell megváltani, visszaadni. Nyilvántartást kell róla vezetni munkaruha nyilvántartó lap formájában, melyen fel kell tüntetni a beszerzés dátumát, értékét, kihordási időt, hogy melyik dolgozó kapta stb.. Ha megsemmisül, vagy teljesen használhatatlanná válik és a munkavállaló olyan munkakörben dolgozik, ahol a munkáltató köteles biztosítani a számára, akkor a kihordási időtől függetlenül pótolni kell. Egyéb esetben, ha a kihordási idő letelt.

Ebben a körben említést érdemel a védőruha vagy védőfelszerelés fogalma is, ami azonban különbözik a munkaruha fogalmától és szabályozási körétől. A védőruhák biztosítását többnyire jogszabály vagy valamilyen szabvány írja elő. A védőruhák az egyéni védőeszközök körébe tartoznak, viselhetők a munkaruha vagy közvetlenül az alsó ruházat felett, feladata kizárólag a munkavállaló védelme valamilyen kockázattól. (pl.: építkezésen kötelező fejvédő sisak, henteseknél a köpeny stb.)