Munkajog

Munkajog

Mediáció

Mediáció

Ingatlanjog

Ingatlanjog

Társasági jog

Társasági jog

Adójog, adótanácsadás

Adójog, adótanácsadás

Családjog

Családjog

Biztosítási jog

Biztosítási jog

Röviden... - 2009.10.22

 

A cég, ahol dolgoztunk, megszűnik. Határozott idejű szerződéssel voltunk alkalmazva, 2010. december 31-ig. A munkaviszonyunkat felmondták, csak a felmondási idő felét kell ledolgozni. Valakitől hallottam, hogy a munkaadónak ki kell fizetni ilyenkor a munkabérünket a szerződés szerinti határidőig. Igaz ez?

Alapesetben a határozott idejű munkaszerződés a munkáltató részéről csak rendkívüli felmondással szüntethető meg annak lejárta előtt. Ebben az esetben a munkáltatónak ki kell fizetnie a munkavállaló egy évi átalagkeresetét, illetve ha a határozott időtartam ennél korábban lejár, akkor annyi időre kell ezt kifizetni, amennyi még a szerződésben meghatározott határidőig hátravan.

Abban az esetben azonban, amikor a munkáltató jogutód nélkül – bármely formában – megszűnik, nincs szüksége külön felmondásra, illetőleg bármely más külön intézkedésre, ugyanis a törvény erejénél fogva szűnik meg a jogviszony, mégpedig azért, mert annak egyik alanya „megszűnik”. Különbséget kell tehát tenni a között, hogy a munkáltató élni kíván a felmondás jogával, illetve az Ön által említett eset között. Ez utóbbiban nem alkalmazhatóak a rendkívüli felmondás esetére irányadó szabályok, tehát nincs külön fizetési kötelezettsége a munkáltatónak.

Édesanyám rám kívánja hagyni az ingatlanát, annak ellenére, hogy van egy bátyám, mivel Ő rá se néz, nem keresi vele a kapcsolatot. Első kérdésem, hogy a végrendeletben kihagyhatja-e a köteles részből is, illetve az, hogy ha tulajdonos lesz a bátyám is, és fel kell újítani az ingatlant, akkor kötelezhető-e a költségek viselésére?

Ahhoz, hogy édesanyja a köteles részből is kirekessze a fiát, bizonyítania kell azt, hogy arra érdemtelen volt. Ennek megítélése a konkrét eset valamennyi körülményének mérlegelését teszi szükségessé, de önmagában az, hogy mostanában nem tartják a kapcsolatot, nem alapozza ezt meg. Egyébként amennyiben közös tulajdonba kerül az adott ingatlan, a tulajdonostársakat a tulajdoni részük arányában lehet kötelezni a költségek viselésére, amely végső soron bírói úton is kikényszeríthető. Amennyiben azonban az ingatlan felújítására még az édesanyja életében sor kerül, akkor annak költségeit – ha ő az egyedüli tulajdonos – még neki kell viselnie, azok megtérítésére a majdani örökösök nem kötelezhetőek.

Nagyapám végrendeletében rám akarja hagyni a házát. Ebben az esetben is vonatkozik rám az öröklési illetékmentesség 20 millió forintig?

A törvény szerint abban az esetben alkalmazható a fenti mentesség, ha az örökhagyó a saját háztartásában eltartott, szülő nélküli unokája örökli az ingatlant. Ha ennek a feltételnek nem felelnek meg, akkor nem.

 

 

Dr. Boros Andrea Ügyvédi Iroda munkatársai