Családjog

Családjog

Társasági jog

Társasági jog

Mediáció

Mediáció

Adójog, adótanácsadás

Adójog, adótanácsadás

Ingatlanjog

Ingatlanjog

Biztosítási jog

Biztosítási jog

Munkajog

Munkajog

A házassági és az élettársi vagyonközösség

Elöljáróban azonban néhány szót ejtünk a nagy várakozásoknak örvendő regisztrált élettársi kapcsolatról, melyről a tavalyi évben nagyon sokat lehetett hallani.

Az erről szóló törvényt azonban az Alkotmánybíróság megsemmisítette határozatában, így az nem lépett hatályba 2009. január 1-jén. Az Alkotmánybíróság a döntése indokolásában kifejtette, hogy a törvény homogén csoportként kezelte a különböző és azonos nemű emberek párkapcsolatait, és tartalmazott egy olyan szabályt, amely a bejegyzett élettársi kapcsolatot a lényeges tartalom tekintetében azonossá tette volna a házassággal. Az AB emlékeztetett rá, hogy az alkotmány védi a házasságot; a bejegyzett élettársi kapcsolat férfi és nő között  - akik egymással házasságot köthetnének - az alkotmány által védett házasság megkettőzésének tekinthető, ezért megsemmisítette a törvényt.

A házasságban való együttélés egy nagykorú férfi és egy nő családjogi viszonyának minősül, amelyre a házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvény vagyonjogi rendelkezési az irányadók. Az élettársi közösség fogalmát ezzel szemben pedig a Polgári Törvénykönyvünk rendelkezései alapján tudjuk definiálni, mely alapján élettársak, azok akik házasságkötés nélkül, érzelmi és gazdasági közösségben élnek együtt. A bírósági gyakorlat szerint ez az együttélés feltételezi a felek közös lakásban való együttélését, a közös háztartás fenntartását, valamint azt is, hogy a kívülálló más személyekkel szemben az összetartozásukat kifejezésre juttatják. A vagyoni viszonyok rendezése a Ptk. rendelkezései értelmében úgy működik, hogy az élettársak együttélésük alatt a szerzésben való közreműködésük arányában szereznek közös tulajdont, ha pedig a közreműködés aránya nem állapítható meg, azt azonos mértékűnek kell tekinteni, hozzátéve, hogy a háztartásban elvégzett munka a szerzésben való közreműködésnek minősül. A házastársi vagyonközösségben ezzel szemben a házastársakat az életközösség fennállása alatt szerzett közös vagyon - tekintet nélkül arra, hogy az egyik, vagy a másik házastárs a vagyon megszerzésében saját tevékenységével milyen mértékben vett illetve nem vett részt, ettől függetlenül - egyenlő arányban illeti meg a házastársakat.

A törvény rendelkezéseitől azonban a felek mind a házasság, mind az élettársi jogviszony vonatkozásában eltérhetnek, amennyiben a vagyoni viszonyaikat vagyonjogi szerződéssel rendezik egymás között.