Mediáció

Mediáció

Családjog

Családjog

Társasági jog

Társasági jog

Ingatlanjog

Ingatlanjog

Munkajog

Munkajog

Biztosítási jog

Biztosítási jog

Adójog, adótanácsadás

Adójog, adótanácsadás

Alkoholos befolyásoltság és a munkavégzés

Ezzel kapcsolatban vizsgáljuk meg, hogyan rendelkezik az alkoholos befolyásoltságról a Munka Törvénykönyve. A munkavállaló alkoholfogyasztásának a mellőzéséről konkrétan nevesítve nem rendelkezik a törvény, viszont kimondja, hogy a munkavállaló köteles az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni,rendkívüli felmondással továbbá a munkatársaival együttműködni és munkáját úgy végezni, és általában olyan magatartást tanúsítani, hogy ez más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, vagy helytelen megítélését ne idézze elő.

A munkavállalónak munkára képes állapotban kell a munkavégzését megkezdenie, és ezt az állapotot a munkaidő lejártáig kell megőriznie. Minden naivitásunkat félretéve, azért azt mindannyian tudjuk, hogy a munkára képes állapotot az alkohol nagymértékben befolyásolja, korlátozza, vagy akár teljes mértékben ki is zárja. Ezért a kollektív szerződés bizonyos munkakörökben előírhatja a teljes alkoholmentességet. Különösen, ha az adott szakágazatra vonatkozóan ezt jogszabály is előírja, mint például a KRESZ-nek az a rendelkezése, mely szerint járművet nem vezethet, akinek a szervezetében szeszes ital fogyasztásából származó alkohol van. Ezt a Munkavédelemről szóló törvény is megerősíti, és rendelkezik róla, hogy a munkavállaló csak a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munka végzésére vonatkozó szabályok megtartásával végezhet munkát.

A munkáltató ennél fogva a munkavállalók rendszeres ellenőrzésére jogosult, és amennyiben a munkavállaló a kötelezettségét megszegi, vele szemben a törvény szerinti hátrányos jogkövetkezmények alkalmazhatók. Az ellenőrzés formája, a zéró toleranciáról szóló korábbi cikkünkben már ismertetett véralkoholszint mérő eszközökkel, és vérvétellel is történhet. Az ellenőrzést megtagadhatja a munkavállaló – főleg ha a munkáltató zaklatásszerűen, naponta több alkalommal kényszeríti az alkalmazottat a vizsgálatra - viszont egy munkajogi perben mindenképpen a dolgozónak kell a későbbiekben bizonyítania, hogy tényleg nem állt alkoholos befolyásoltság alatt. Ha azonban a bírósági eljárás során az ittasság megállapítást nyer, akár az alkoholszonda, akár tanúk, kollégák tanúsítása alapján, az ítélkezési gyakorlat szerint megalapozott következmény a munkaviszony történő megszüntetése.

Előfordult azonban olyan eset is, amikor a munkaügyi bíróság mérsékelte a büntetést, azaz a munkáltató rendkívüli felmondását a csekély mennyiségű alkoholt fogyasztó alkalmazottal szemben. A rendkívüli felmondást enyhébb fegyelmi büntetésre változtatta át, konkrét esetben mivel közalkalmazottról volt szó, az előmeneteli rendszerben való várakozási idő egy évvel történő meghosszabbításával büntette az alkoholfogyasztást.